"Az ölelés egészséges. Növeli a szervezet ellenállóképességét, oldja a feszültséget, elmulasztja a búskomorságot, jót tesz álmatlanság ellen, felpezsdíti a vérkeringést, megfiatalít, nincs semmi kellemetlen mellékhatása, valóságos csodaszer. Az ölelés teljesen természetes. Életünk szerves része, nem kell hozzá se édesítő, se gyomirtó, se tartosító. Teljes értékű, akár a reformkoszt. Az ölelés gyakorlatilag tökéletes. Szó sincs alkatrészkopásról, hamar kimerülő telepekről, rendszeres felülvizsgálatról. Csekély energiafogyasztással magas hozamot biztosít, nem árt neki az infláció, nem hizlal, nem kell utánna havi részleteket fizetni, a biztosításról nem is beszélve, ellophatatlan, adómentes, nem szennyezi a környezetet és természetesen korlátlan ideig visszaadható."
A szeretet emeli trónjára az embert!
"Az igaz megértés, nem a világ jelenségeinek megértése, hanem az embernek, s rajta keresztül minden emberinek.
Önmagunk megértése, megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat.
A megértés feltétele: a szeretet, amellyel másokat a szívünkbe befogadunk. Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük az embert. Senkivel sem történhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az emberbe sok minden belefér: a nagyság éppúgy, mint a törpeség.
Nem csak nagy dolgokra születtünk, hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll, a nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze.
Mindig tudd: a dolgok egyszer történnek meg veled. A legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz."
(Tatiosz)
Vannak piros betűs napok az életünkben, amikor olyan emberekkel találkozunk,
akik megborzongatnak bennünket, akárcsak egy találó vers; olyan emberekkel,
kiknek kézfogása csordultig van a kimondatlan együttérzéssel, és akiknek gazdag természete mohó és türelmetlen lelkünket csodálatos tétlenségbe ringatja...
Talán soha azelőtt nem találkoztunk velük, és többé sohasem keresztezik útjaink egymást; de higgadt, szelíd természetük befolyása sérelmeinkre adott gyógyír,
és mi úgy érezzük e gyógyító érintést, mint amikor az óceán érzi, hogy a friss hegyi folyó felfrissíti sós vizét..."
| |
|
|
|
Mesterekröl |
|
„ A mester csak a lényegtelenben (a tudásában) több a tanítványainál.
Nem felsőbbrendű, nem emelkedett, nem titokzatos, nem látványos,
a legkevésbé sem nagyszerű, inkább egyszerű.
Hibával teli, küszködő, kereső ember a fölény legkisebb jele nélkül.
Tanítványait nem magához köti, hanem magukhoz segíti.
Tudja, hogy a megvilágosodás nem különbbé tesz, hanem a másik
csodájának végtelen tisztelőjévé és szolgálójává.
A mester arról ismerszik meg,
hogy jobban tiszteli a tanítványait, mint azok őt.
Nincs felsőbbrendű, és nincs alacsonyabb rendű.
"Amint fent úgy lent" –
írja Hermész Triszmegisztosz a Tabula Smaragdinában.
Minden szent.Szent az anyag, szent a szellem.Szent a parány, szent az óriás És százszor, ezerszer, végtelenül szent az ember.
Minden ember, aki az érzékek rabságában sínylődő, téveszmés, tompult,
az anyagi lét kábulatában vergődő, céltalan, az ego önös vágyait
hajszoló, vegetatív szinten élő, felsobbrendű tevékenység híján lévőnek
tekinti a többi embert, (mindig a "másikat"), annak fogalma sincs
az ember valódi méltóságáról. Ugyanúgy a felszín káprázatában él, mint az
általa ostorozottak. Önmagát sem ismeri. „Felsőbbrendűsége"
diadalzenéje elnyomja a szívének csak a csendben észlelhető halk dobbanásait.Csak vergődőés szeretni vágyó szívek vannak.
A fölény elesettségünk kétségbeesett látszatmaszkja.
A magunk és mások teljességének felismerés-hiánya.
A lényeg felismerésének tényleg vannak fokozatai. Ám ezeken a
fokozatokon való elobbre jutás nem a titokzatosság ködébe burkolódzott
elefántcsont-toronyba juttat, ahonnan fájdalmas szánakozással,
tekintünk le az értetlen, vak, alacsonyabb rendű emberekre, hanem
megtört szívünk csendes mélységébe jutunk, ahol nem az elítélés,
hanem a megértés és a másik lét-teljességének csodálata és tisztelete az alapállás.
| |
|
|
|
menü |
|
| |
Mikor Isten e világot teremté,
Mindenekkel szépen ékesíté,
Paradicsomot benne helyhezteté,
Az élő fát közepette űlteté.
Átutazok vagyunk,
ezen a gyönyörű kék bolygón,
melynek szíve,mi szívünkkel,
egy ütemre dobog,
Óvjuk hát GAIÁT földanyácskát,
éretünk,szenvedi haláltusáját,
vigyázzunk életterünkre,
anyabolygónk összes területére,
http://www.fenyegyseg.cjb.hu/
//macsekok.gportal.hu/
//margo48.gportal.hu/
//icu64.gportal.hu/
//westbejbe.gportal.hu/
//fairyfantasy.gportal.hu/
| |
|
|